TUDÁSTÁR BLOG

Hogyan tanuljunk gyorsan? A gyorstanulás tudomány alapjai

Sokan vannak azok a személyek, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek. Akadnak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy nekik erre nincs idejük, hiszen a legtöbb esetben az oktatás sok-sok órát vesz el az életünkből. A végtelennek tűnő órák, amelyeket a könyvek felett töltünk, a szöveg bemagolása, az érthetetlennek tűnő szakszavak és kifejezések, mind-mind elveszik a kedvünket a fejlődéstől.

Sajnos manapság nem mondják el az iskolában, hogyan kell hatékonyan haladni a tananyaggal. De milyen okai vannak akkor annak, hogy a többségnek nehezére esik az új információk elsajátítása? Vajon, hogyan tanulhatunk gyorsan, azaz mik a gyorstanulás alapjai?

Most minden kiderül!

A gyorstanulás alapjai

Legyen szó idegen nyelvről, új technológiáról vagy képességeink fejlesztéséről, a versenyképesség megőrzése gyakran az új dolgok megtanulását jelenti. A Pew Research Center 2016-os kutatásából az derült ki, hogy az amerikai munkavállalók közel kétharmada vett már részt valamilyen tanfolyamon, vagy továbbképzésen annak érdekében, hogy lehetősége legyen előrébb jutni a karrierjében. Beszámoltak arról is, hogy az eredmények kiterjedt szakmai hálózatot, új munkahelyeket, és más karrierutakat jelentettek.

A gyorstanulás alapjai azonban még nagyobb előnyhöz juttathatja azokat, akik fejlődésre adják a fejüket. A tudomány már bizonyította, hogy sokféleképpen lehet gyorsabban tanulni és fejben tartani valamilyen új információt.

Tanulási piramis

A tanulási piramis rendkívül népszerű a tanulási modellek közül. Hivatalosan nincs információ arról, hogy mikorról és honnan származik, de egyes kutatások szerint először egy 1954-es könyvben jelent meg. A végső modellt a Nemzeti Képzési Laboratóriumok Intézete dolgozta ki az 1960-as évek elején. Ez százalékos arányban mutatja meg, hogy mi és mennyire fontos ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan jegyezzük meg a tudnivalókat.

gyorstanulas-alapjai-piramis

National Training Laboratories: Bethel, Maine

Ezek alapján elgondolkodhatunk azon, hogy vajon mennyire éri meg egyes anyagokat hangosan felolvasni, másokat tanítani, vagy éppen a megtanultakat többször is átismételni.

De vajon mik a gyorstanulás alapjai a valóságban?

Legyen szó arról, hogy valaki mást kezdesz el tanítani, esetleg arról, hogy többször állsz neki a tananyagnak, vagy akár a minőségi szünet tartásáról, mindegyik a gyorstanulás tudományának alapját képzi. Lássuk, hogy mivel is tudod ezt gyakorolni és tökéletesre fejleszteni!

1. Taníts valaki mást!

A St. Louis-i Washington Egyetemen végzett tanulmány szerint, ha valaki mást tanítunk meg egy adott dologra, sokkal gyorsabban tarthatunk fejben jóval több információt. John Nestojko doktori kutató szerint, az elvárások megváltoztatják az emberek gondolkodásmódját, így hatékonyabban sajátíthatunk el tanulmányokat.

Azok, akik csak egyszerűen megtanulnak valamit és tesztet írnak belőle, rosszabb eredményekre képesek. Érdemes tehát valakinek átadni a tudnivalókat, így sokkal eredményesebben memorizálhatjuk az ismereteket, amely segítségünkre lehet a gyorstanulás alapjainak gyakorlásában.

2. Tanulj többször kevesebbet!

A Louisiana State University egyik központjának szakértői azt javasolják, hogy egyszerre nagyjából 30-50 percet szenteljünk az új anyagok megtanulásának. Ha kevesebb időnk van, az nem lesz annyira hatékony, de többet sem érdemes, hiszen ez már túl sok információ ahhoz, hogy azt az agyunk képes legyen egyszerre befogadni.

A szekciót követően tartsunk 5-10 perces szünetet, mielőtt újra nekiállnánk az információk elsajátításának. A rövid, de gyakori tanulási ciklusok sokkal jobbak, mint a hosszabbak és ritkábbak. Ebben Neil Starr, a Western Governors University mentora is egyet tud érteni. Ő egy olyan oktatási intézményben tanít, ahol egy átlagos hallgató két és fél év alatt érettségizik le.

3. Készíts jegyzeteket kézzel!

A mai világban persze egyértelmű lehet, hogy laptopon jóval egyszerűbb és átláthatóbb jegyzeteket készíteni, ám ez nem segít a gyorstanulás alapjainak gyakorlásában. A toll és a papír használata segít, hogy gyorsabban értsük és tanuljuk meg az adott anyagot.

A Princeton University és az UCLA kutatói azt találták, hogy azok a hallgatók, akik kézzel írják ki a szükséges információkat, aktívabb hallgatóságnak bizonyulnak és pontosabban is határozták meg a fogalmakat. A notebookon történő jegyzetelés ugyanis ész nélküli átíráshoz vezethet, amely lehetőséget ad a figyelemelterelésre.

4. Használd ki a jó mentális erődet!

Bár ellentmondásosan hangzik, de gyorsabban tanulhat az a személy, aki jól osztja be az idejét és az energiáját. Benedict Carey a The New York Times-nak adott interjújában elmondta, hogy a tanulás olyan, mint a gyep öntözése. Tehetjük ezt hetente egyszer 90 percig, vagy három részre elosztva is. Ha azonban jól választjuk meg az időpontot és a mennyiséget, akkor a gyep idővel sokkal zöldebb lehet, mint heti egy nagy öntözés során.

Carey szerint a legjobb, ha az információkat pár nappal az első tanulmányozás után átnézzük. Az egyik elmélet szerint a tanultak hosszabb időközönként történő megismétlése erősebb jelet küld az agynak, hogy meg kell őriznie az adott tudnivalót. Nem szabad továbbá az utolsó pillanatra sem hagyni a feladatokat.

A kutatások azt is kimutatják, hogy az elosztott gyakorlatokkal sokkal hatékonyabban vagyunk képesek a tanulásra. Érdemes tehát elegendő időt hagyni arra, hogy elvégezzük a kitűzött feladatokat és ezek között hagyjunk elegendő szünetet ahhoz, hogy eredményesek lehessünk.

5. Tarts minőségi szünetet!

A tanulási folyamat során fontos, hogy le tudjunk állni és szünetet tartsunk. A Pszichológiai Tudományban publikált új kutatások szerint, akik megfelelő mennyiségben és minőségben alszanak, sokkal hatékonyabban tanulnak. Egy Franciaországban végzett kísérlet során a résztvevőknek két szekcióban 16 francia szóra szuahéli fordítást tanítottak. Az „ébrenlét” csoport tagjai az első tanulási órát reggel, a második foglalkozást ugyanazon a napon este fejezték be.

Ezzel szemben az „alvás” társulat résztvevői az első ülést este tartották, majd aludtak egyet, és reggel fejezték azt be. Azok a résztvevők, akik a foglalkozások között aludtak egyet, átlagosan 16 szóból nagyjából 10-re emlékeztek pontosan, szemben azokkal, akik nem tették ezt meg. Ők csak 7-8 szót tudtak megfelelően megjegyezni.

Érdemes tehát alvási szünetet tartani két tanulás között, hiszen ez nagyban képes megnövelni a hatékonyságot. Ez eredmények ugyanis azt mutatják, hogy egy kiadós alvással a gyakorlatok között kettős előnyhöz juthatunk. Csökkentheti az újratanulással töltött időt, ráadásul hosszútávon is nagyobb eséllyel jegyezzük meg az adott információt.

Már a korábbi kutatásokból is az derült ki, hogy a tanulás utáni alvás jó stratégia, de most azt is megtudtuk, hogy két tanulási fázis közötti alvás, nagyban javítja az eredményességet.

Egy másik tanulmányban a résztvevők illusztrált kártyákat figyeltek meg, hogy teszteljék a memóriájukat. Miután a tagok megjegyeztek egy-egy kártyarészletet, 40 perces szünetet tartottak. Az egyik csoport aludt egy keveset, míg a másik ébren maradt. A szünet után mindkét csapaton tesztelték a kártyákról való emlékeket.

Az alvási csoport lényegesen jobban teljesített, hiszen átlagosan a minták 85 százalékát jegyezték meg, szemben az ébren maradtak 60 százalékával. A kutatók azt is megállapították, hogy az alváshiány befolyásolhatja a képességet arra, hogy új információkat fogadjunk be.

A lényeg tehát az, hogy aludj többet, tanulj gyorsabban! Erről már írtunk is korábban!

6. A gyorstanulás alapjainál fontos, hogy változtass a módszereiden!

A Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának új tanulmányában azt vizsgálták, hogy egy új motorikus készség elsajátítása valóban segítheti-e a gyorstanulás alapjainak gyakorlását. A kísérlet során a résztvevőket számítógépes feladatok elsajátítására kérték. Akik egy új tanulási technikát alkalmaztak, jobban teljesítettek azoknál, akik ugyanazt a módszert ismételgették. Az eredmények tehát azt mutatták, hogy a konszolidáció – egy olyan folyamat, amelyben a meglévő emlékeket idézzük fel és ezeket új ismeretekkel módosítjuk – kulcsfontosságú szerepet játszik a motorikus képességek erősítésében.

Pablo A. Celnik a John Hopkins Egyetem fizikai orvoslás és a rehabilitáció professzora azt írta, hogy ha egy feladatnak egy kissé módosított változatban állunk neki, gyorsabban tanulhatjuk meg az adott dolgot, mintha folyamatosan ugyanazzal a módszerrel próbálnánk azt megjegyezni. Ez jelentheti azt is, hogy tanulhatsz egymás után más-más tárgyat, ahelyett, hogy folyamatosan ugyanazt a feladatot vennéd elő. Az egy tárgyra, vagy leckére való összpontosítás sosem olyan eredményes, mintha egymás után több készséget fejlesztenél. Ezt a módszert interleaving-nek nevezzük, amely a kapcsolódó fogalmak, vagy képességek párhuzamos tanulmányozását jelenti.

Kiderült továbbá az is, hogy az összefonódás javítja az agyunk képességét a fogalmak és készségek megkülönböztetésére. Ha blokkoljuk az egyik gyakorlását, akkor addig mélyedhet, amíg a másikkal is foglalkozunk egy keveset. Ez segít abban, hogy valóban gyorsan megtanuljuk azt, amire szükségünk van.

7. Mond ki hangosan, amire emlékezni szeretnél!

A kutatások azt mutatják, hogy a néma olvasáshoz vagy gondolkodáshoz képest, ha hangosan kimondjuk, amit éppen tanulunk, hatékony módszere a memória javításának. A tudósok szerint azok a szavak, amelyeket saját magunktól hallunk vissza, hosszú távon jóval nagyobb eséllyel maradnak meg a fejünkbe, mint azok a kifejezések, amik csak a gondolatainkban hangzanak el. Tehát tanulni mindenhogy lehet, de jóval gyorsabb és hatékonyabb, ha az információkat hangosan is kimondjuk, ez segíthet a gyorstanulás alapjai esetében is.

Arról, hogy mennyire fontos hangoztatni azt, amit épp tanulsz, már írtunk korábban.

8. Teszteld magad folyamatosan!

A Psychology Today tanulmánya kimutatta, hogy az önellenőrzés a gyorstanulás alapjainak egyik rendkívül hatékony módszere. Ez részben annak köszönhető, hogy ha teszteled magad és helytelenül válaszolsz, akkor következő alkalommal nagyobb eséllyel tudod majd a választ. Ebben az esetben arra fogsz emlékezni, amit korábban nem tudtál, hiszen a negatív dolgokat sok esetben gyorsabban megjegyezzük. Ezáltal nemcsak magabiztosságot szerzel, hanem gyorsabban is jegyzed meg a szükséges információkat.

9. Végezz sok testmozgást!

A McMaster Egyetem egyik tanulmánya megállapította, hogy a nagy intenzitású testmozgás jót tesz a memóriának és az erőnlétnek egyaránt. A rendszeres sport tehát javíthatja az információk felidézését. A kutatás azt is kimutatta, hogy az edzés jelentős javulást eredményez a magas interferenciájú memóriában. Az interferencia akkor fordul elő, amikor hasonló információkat egyszerre próbálunk felidézni. Ez a fajta emlékezet általánosan az arcokra való emlékezés során jön elő. A testmozgás a BDNF nevű vegyi anyag megemelkedését is eredményezi, amely fehérje támogatja az agysejtek működését, túlélését és növekedését.

Összefoglalás

Mindezek segítségével elérheted azt, hogy jóval gyorsabban és jóval több anyagot szívhass magadba. Ki ne szeretne percek alatt megtanulni egy adott dolgot? Ha te is úgy érzed, hogy ideje javítani ezen a képességeden, akkor nyugodtan áss mélyebbre, és próbáld ki a fent említett pontok valamelyikét!

Te ismerted már valamelyiket a gyorstanulás alapjai közül? Szerinted melyik a leghatékonyabb módszer?

Források:

1.https://www.inc.com/jeff-haden/these-10-scientific-ways-to-learn-anything-faster-could-change-everything-you-know-about-dramatically-improving-your-memory.html

2. https://www.pewresearch.org/internet/2016/03/22/lifelong-learning-and-technology/

3. https://www.fastcompany.com/3063173/six-brain-hacks-to-learn-anything-faster

4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24845756/

5. https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0956797614524581

Írd meg a véleményed!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

SZIA, ÁDÁM VAGYOK…

2018-ban hoztam létre a Tudástár Klub önfejlesztő közösséget, mely azóta az ország egyik legnépszerűbb önképzési szolgáltatása lett. Örülnék, ha Te is csatlakoznál hozzánk!

Tudástár Klub